Szeretlek Longi, még mindig szeretlek,
Kettőnk közé élet és halál nem férhet,
Mikor megláttam ernyedt tested,
Megijedtem, sírtam érted.
Még csillogott a szemed, halálodban is,
A pajkos barátság ott ült az öreg szemeidben is.
Sajnálom, nem voltam veled utolsó órádban,
Újra játszom veled, és simogatlak álmomban.
IMÁDLAK! |